Vasárnapi iskola:

A nácizmus és a kommunizmus olyan, mint egy háttérsugárzás az atomcsapás helyszínén. Évekkel a nagy pusztítás után is öl. Mind a kettő eszmerendszer nevében milliókat küldtek kegyetlen halálba, Mind a kettő elhíresült arról, hogy a tömeg mögé bújt manipulátorok a tömeg érdekeire hivatkozva takarították el a konkurenciát. Így egyengették a saját és klientúrájuk útját. Szükség volt ehhez egy jól megjeleníthető, ám mégis megfoghatatlan ellenségképre (zsidó világ-összeesküvés, osztályellenségek stb. stb.) Őket mindig a tömeg (nemzet, párt stb.) elpusztítására felesküdött háttérhatalomként festették le a tömegnek. Azért háttérhatalomként, mert az megfoghatatlan, ezáltal örök, ahogy az ellene folyó harcot levezénylő rendszer is örök időkre tervez. Amikor ezek a rendszerek elbuktak, minden alkalommal kiderült, hogy vezetőik és közvetlen környezetük irgalmatlan hatalmukat a saját boldogulásuk és biztonságuk érdekében vetették be, a hazugságaikkal kordában tartott tömeg rovására. Minden alkalommal. Ez, az örök emberi kicsinyességgel összefüggő törvényszerűség. Mégis akadnak emberek, akikkel újra és újra el lehet hitetni, hogy helyes, az Ő érdekeiket
védő eszmerendszer a fenti kettő. Ezek ez emberek onnantól kezdve hátradőlnek, hiszen személyes problémáikért, félelmeikért nem saját maguk, hanem a "háttérhatalom" okolható. Nincs rajtuk felelősség saját magukkal szemben, mindenért vádolható a rejtőzködő zsidó/náci/kapitalista/szabadkőműves stb. stb. Tenni sem kell ellenük (a háttérhatalom ellen), hiszen elég demonstrálni (szóban, felvonulásban, menetben) a közösséget a hatalommal, a többit, a harcot, a csatát majd elintézi a nép által feljogosított hatalom illetve azok erőszakszervezetei.